Az "Elfogadom" gomb megnyomásával nyilatkozom, hogy az adatkezelési célokat megismertem és elfogadom, az adatkezelési célokhoz hozzájárulok. A tájékoztatást tudomásul vettem. Nyilatkozatomat a későbbiekben bármikor visszavonhatom.
Az adatkezelési tájékoztatót itt olvashatja.
A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat erőfeszítései a lakosság jobb ellátásáért
A legősibb és a legjobban tisztelt ételünk a kenyér. Amiből készül, a búzát a magyar ember a legszebb szóval jelöli. Élet. Mindez a legszebben fejezi ki a mély tiszteletet, amit népünk érez e fontos táplálék iránt. Nincs nap, hogy a családok beszerző
útján lévő háziasszony be ne térne az üzletbe és meg ne vegye a mindennapi kenyeret. A kenyér alapvető, nélküle nincsen élet és senkinek sem mindegy, milyet kap. A kenyér minőségét szabvány írja elő. Adatok, számok, minőségi jellemzők
írják le, milyen is legyen. De a kenyeret fogyasztó ember ennél sokkal többet vár. Nem rideg mutatókkal méri az asztalra kerülő árut, hanem igényes ízlésének mércéjével, azzal a jogos elvárással, hogy a kenyér legyen friss, ruganyos,
foszlós, íze okozzon élvezetet, színe, héja gyönyörködtessen. Hazánk és ezen belül megyénk lakossága nagy kenyérfogyasztó. A kulturálódó táplálkozás időszakában ugyanakkor mind több, mind jobb és változatosabb péksüteményt is keres.
Mindez természetesen hozza magával: a sütőiparra egyre nagyobb feladót hárul. Nemcsak mennyiségi követelményeket kell kielégítenie, hanem lépést kell tartania a megnőtt és jogos igényekkel.
Vásárlók a gyár szaküzletében.
A kisvárdai üzem nagy teljesítményű gőzkemencéje.
A kemencében sült házi kenyérrel már csak elvétve találkozunk. Á kis péküzemek, még ha éjjel-nappal dolgoznak is, nem bírják az iramot, nem tudják kielégíteni a keresletet. így jelentek meg a korszerű nagy kenyérgyárak, ahol a legmodernebb technika, a
gépek sora kísérli meg utánozni a kenyérsütő asszony szorgos kezének munkáját, a munka terhét az emberről levéve könnyíti meg annak a kenyérnek készítéséért, melyért a munka folyik. Mindez természetszerűen mind újabb és újabb
feladatokat ró a sütőiparra. Ma nem elég egyszerűen bedagasztani, kiszakítani és megsütni a kenyeret. Mindezt sok és bonyolult folyamat, együttműködés előzi meg. A gabona felvásárlását végző vállalat adja a lisztet — ráadásul
sokfélét. Technikusok, élelmiszeripari mérnökök sokasága foglalkozik azzal, hogy a legjobb eljárást kísérletezzék ki. A nagyüzemi kenyérgyártás megkíván egy sor technológiai újítást, módszert. A hatalmas, több vagonnyi tészta
elkészítése, jó és szakszerű dagasztása új ismeretet követel a péktől is. Az elkészült kenyér gyors szállítása, gondos rakodása és tárolása már a sütőipar és a kereskedelem, a szállítóvállalat jó együttműködését tételezi fel.
A pékek és a technika
Csupán a legfőbb területeken kívántuk bemutatni: a mai, sok 10 és 10 vagonnyi kenyér előállítása szinte „haditervet” tételez fel, ahol külön szerepet kap a régi kis műhely, a nagy üzem, az üzlet. De akármiről is legyen SZÓ: a pék munkája ma is a legfontosabb.
Mert hiába a gép: a munkába a szívet a szakmunkás adja. Akár a kis műhelyben, akár a gyárban az ő szaktudása, érzéke, értelme és szorgalma szabja meg, milyen lesz a reggel asztalra kerülő kenyér. Nem könnyű ez a munka ma sem,
a korszerű technika korában. Éjjel és nappal a forró kemence előtt dolgoznak, verejtékben úszva, nem ismerve a különbséget vasárnap és hétköznap között. Ott vannak akkor is, amikor ünnepet ünnepelnek az emberek, ott állnak,
ha bármilyen nehéz is.
Az új kenyérgyárban. Képünkön: Ladányi Miklós.
Változatos étrend — süteménnyel
Kolácsik Józsefné és Baranyi Edit kalácsot fon.
A gyártás, a forgalmazás mellett a vállalat azonban igen fontosnak tartja azt is, hogy a vevők körében terjessze a korszerű táplálkozás alapelveit is. A modern étkezés megkívánja a változatos pékárukat, azt, hogy sok könnyű, a modern étrendnek megfelelő
áru kerüljön a forgalomba. A sütemények, készítmények sokfélesége segít abban, hogy ki-ki kívánságának megfelelően válasszon, változatossá tegye étrendjét. Az ünnepek előtti forgalmon kívül egyre jobban terjed az év más szakaszaiban
is a könnyű kalácsok forgalma, mind többen keresik a finom, állandó fogyasztásra is alkalmas zsúr- kenyereket, a diétás étkezésekhez alkalmas pékárukat. A vállalat ezen a téren minden igényt ki tud elégíteni, sőt törekvésük,
hogy mind több olyan áruféleséget hozzanak forgalomba, amely a modern, nem túlzott szénhidrát felhalmozást elősegítő táplálkozást szorgalmazza. A lakosság mind jobb ellátására, mint a továbbiakban is látható lesz, a sütőipari
vállalat sok erőfeszítést tett és szándékozik tenni a jövőben. Ehhez kell a lakosság segítsége is. Az igényközlés, az észrevétel, a jó munkát serkentő dicséret, és a jogos kritika. Mert a vállalat Is tudja: a kenyér, amit gyárt,
amit kínál, több, mint a napi Szükséglet kielégítése. Alapja lehet egy- egy jó pillanatnak, hangulatnak, forrása új energiáknak, okozója olyan ünnepi pillanatnak, amit a kenyér megszegése ma is jelent.
A kisüzemtől a koncentrációig
Megyénkben 1949-ig magántulajdonban voltak a sütőüzemek. A községi vállalatokról szóló rendeletek alapján 1949. november 8-án a nyíregyházi I. sz. üzemet, ezt követően 1950-ben a további nyíregyházi üzemet államosították. Ellátási területükön három községi
sütőipari vállalat alakult. 1952. december 10-én a még magántulajdonban lévő sütőüzemeket is államosították, vidéken földművesszövetkezeti kezelésbe adták. A Minisztertanács 1953- ban az egységes sütőipar kialakításáról határozatot
hozott, s ennek alapján 1953. szeptember 1-től megalakult a megyei sütőipari tröszt, közvetlenül az Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alatt. A megyei sütőipari tröszt öt sütőipari vállalatot irányított. Több szervezeti
változás után 1960. január 1-ével alakult ki megyénkben a jelenleg működő két sütőipari vállalat. Az államosítás után az elszórt kisüzemek jellemezték az ipart, zömmel kézi feldolgozással. Működési területükön negyvennyolc
kisüzem volt, száztizenegy sütőtérrel és általában magyar kemencékkel. 1968 augusztusában jelent meg a kormány 2026 68. számú rendelete a sütőipar fejlesztéséről. A kormány határozata az iparág elmaradottságának felszámolására
s fejlődés ütemét meggyorsította. A kormányhatározat alapján épült Nyíregyházán és Kisvárdán napi 20 tonnás új kenyérgyár, s ezek üzemelésüket 1971 decemberében kezdték meg. A fejlődésre jellemző, hogy az igények mindig megelőzték
a lehetőségeket, s 1971 decemberéig a vállalat krónikus kapacitáshiánnyal küszködött. Tizenöt százalékos kapacitáshiány jelentkezett, melyet úgy lehetett áthidalni, hogy három műszakos üzemeket terveztek és a hét végén igen
jelentős számú túlórát használtak fel.
Megérkezett a friss kenyér.
Ezer mázsa naponként
Az új nyíregyházi kenyérgyár látképe.
A Vállalat 1953-ban 31 millió 661 ezer forint termelési értéket állított elő és 1971-ben 181 millió 328 ezer forintot. A termelési érték tehát tizennyolc év alatt 5,7- szeresére emelkedett. A termelés mennyisége az 1953. évihez viszonyítva 1971. évre
3,7-szeresére nőtt. Ma a vállalat 315 ezer fő ellátását biztosítja, napi ezer mázsa termeléssel és kétszázezer darab péksüteménnyel. 1965-ben a vállalatnál tizennyolc lovas kocsi végezte a szállítást, ma már harmincöt zárt
gépkocsival hordják ki az árut. 1953-ban a vállalatnál 4,32 forint órabér volt a legmagasabb kereset, ma több dolgozó 16— 17 forintos órabért is kap.